Kiből lesz a cserebogár? - Guttmann Adrienn

Kiből lesz a cserebogár? Guttmann Adrienn

Soha ne add fel az álmaid! Ha szeretsz valamit, de úgy érzed, hogy nincs hozzá tehetséged, az nem jelenti azt, hogy nincs remény. Így van ez a rajzolással, és így volt ez Adriennel is, aki már gyerekkorában is imádott rajzolni, csak éppen nem érezte jónak az alkotásait. Amíg el nem jutott a Valdor Art rajztanfolyamára

Adrienn gyerekkorában nagy Garfield rajongó volt, és kezdeti rajzos szárnypróbálgatásai is a kövér macskához kötődtek. Bár nagyon szeretett rajzolni, ám az arányok valahogy soha nem akartak sikerülni, nem volt elégedett az alkotásaival, ezért idővel fel is hagyott a dologgal.

Majd később, 2009-ben látott egy riportot a jobb agyféltekés rajzolásról.
Vajon a sors keze volt, vagy pusztán véletlen? Ezt soha nem fogjuk megtudni, de az biztos, hogy Adrienn a riportnak köszönhetően újra rátalált gyerekkori szenvedélyére. „Teljesen megszállt a dolog. Úgy éreztem, hogy nekem mindenképpen el kell mennem egy ilyen tanfolyamra. Keresgéltem a neten. Hogy pontosan hogyan bukkantam Péterékre, arra már nem emlékeztem, de még mindig megvan az email, amiben jelentkeztem hozzájuk. 2009.08.26. Decemberre volt már csak szabad helyük, de úgy voltam vele, hogy ez nem tántoríthat el a célomtól; rajzolni szeretnék. Aztán eljött a december, és a rajztanfolyam. Végigcsináltam és teljesen elvarázsolt. Ezalatt nem is találkoztam egy ismerősömmel sem, csak a tanfolyam volt.”

A ceruzát gyakorlatilag azóta sem tette le, már elvégezte a festős tanfolyamunkat is. Munka után pedig még ma is sokszor alig várja, hogy hazaérjen és ceruzát ragadjon a kezébe, sőt, előfordul, hogy munka közben is születik egy-egy kép… de pszt, erről csak titokban beszélgettünk;)

A rajz annyira része lett a mindennapjainak, hogy Adrienn táskájának állandó lakója egy rajzfüzet, ceruza, radír: ha ihletet kap, előkapja, és már alkot is.
Ha pedig valami miatt mégis papír híján maradna, akkor sem esik kétségbe: rutinosan rajzol akár egy post-itre is:)

„Rajzolni egy kicsit jobban szeretek, mint festeni, de mindig szívesen alkotok, mindegy mivel. Újabban nagyon tetszenek a kevert technikák. Kicsit rákaptam a filcekre, meg a tűfilcekre, ezeket szívesen kombinálom színes ceruzával.”

Tájkép festményTájkép festményTájkép festmény

Amikor a kedvenc képéről kérdeztük, Adrienn nem tudott választani: azt mondta, hogy mindig az éppen aktuálisan legfrissebb alkotás áll legközelebb a szívéhez, de a régi rajzokat elővéve gyakran érzi úgy, hogy igazából mindegyik a kedvence. „Például amit a kutyámról rajzoltam, vagy az egyik legrégebbi rajzom, a meztelen lány pillangóval a kézfején. De talán mégis arra a két festményemre vagyok a legbüszkébb, amik bekerültek a Péter és Andi által rendezett jobb agyféltekés rajzolók kiállítására. Remélem lesz még ilyen, mert nagyon jó lehetőség, és igazán megtisztelő, felemelő érzés egy ilyennek a részese lenni.”

Mik a jövőbeli terveid?

„Szívesen elmennék egy rajztáborba, annyi jót hallottam már róla, vagy - ami még nagyon érdekel - a pasztell tanfolyam. Tudom, hogy ma már online is hozzáférhető a tanfolyam anyaga. 

A rajzolás előhozta belőlem egy másik szunnyadó hobbimat, a cukrászatot. Lassan befejezem az iskolát, és ki tudja, talán a jövőben nemcsak papírra, vagy vászonra, hanem tortára is készítek képeket:)” 

 

Hmmm, jobb agyféltekés tortarajzok? Ínycsiklandó művészeti ágnak hangzik, mi mindenféleképpen belekóstolnánk:)

Adri nem csak papírra, post-itre, tortára de falra is előszeretettel rajzol!