3 nélkülözhetetlen árnyékolási technika
Sokszor írtunk már különböző színes technikákról, eszközökről, melyek kétségtelenül roppant izgalmas lehetőségeket kínálnak az alkotókedvetek kiteljesedéséhez. Az út azonban a ceruzarajzokkal kezdődik és ez az egyszerű eszköz is rejt jónéhány izgalmas lehetőséget. Most három ilyen technikáról írok, amivel a rajzklubokon lehet megismerkedni.
Az alaptanfolyamon megismerünk két alaptechnikát, amivel a tónusokat (árnyékolásokat) meg tudjuk rajzolni: az összemosást és a satírozást. Ezzel azonban még nem jártunk a végére az árnyékolási technikáknak. Van még másik 3 módszer, amit érdemes megismerned! Ha a rajzok kezdőknek már nem elégítenek ki, akkor olvass mindenképp tovább!
Vonalas árnyékolástechnika
A harmadik nagyon gyakran használt mód a vonalas árnyékolás, ezt szokták klasszikus technikának is nevezni.
A cikkben szereplő rajzokat tanítványaink készítették rajzklub napokon!
Példa rajz a vonalas árnyékolás technikájára!
 |
Lényege, hogy a ceruza hegyével vonalakat húzunk egymás mellé, ezzel alakítjuk ki a különböző tónusértékeket. Az, hogy milyen sötét vagy világos lesz egy forma, 3 dologtól függ: milyen ceruzával csinálod (minél nagyobb a B értéke, annál sötétebb lesz a vonal), mennyire nyomod rá (értelemszerűen kis nyomással világosabb, nagy nyomással sötétebb vonalakat húzol) és milyen sűrűn húzod a vonalakat egymás mellé (sűrűbb vonal -> sötétebb lesz a forma). Nagyon szép, míves rajzokat lehet ezzel a technikával csinálni, ám szükség van pár óra gyakorlásra, mire rááll a kezed a vonalakra, mire ráérzel, hogy mennyire kell nyomni vagy nem nyomni a ceruzát, illetve tudsz szép párhuzamos vonalakat húzni akár órákon át :)).
llyen egy vonalas árnyékolással és összemosás technikával elkészült rajz:
 |
Még két gondolat ehhez: ezt lehet nagyon szigorúan csak egy rétegben csinálni, ekkor ha nem lett jó, akkor sajnos csak egy javítási lehetőséged van: kiradírozod és elkezded elölről. Van egy megengedőbb változata is: a keresztvonalkázásos technika, amikor több rétegben alakítod ki a tónusokat is, finomabban tudod változtatni menet közben a rajzodat és a tónusátmenetek is szebbek lehetnek így.
A második gondolat pedig, hogy mire jó? Többek között például arra, hogy egy rajzon belül el tudod különíteni a különböző felületeket, anyagokat egymástól, ha különböző árnyékolástechnikákat használsz. Pl. egy portrénál az arcot megrajzolod satírozással és összemosással, amivel a bőrtónusátmeneteket gyönyörűen lehet ábrázolni, a ruháját-kalapját, sálját-kendőjét pedig vonalkázással rajzolod, visszaadva a ruha szövetének textúráját.
Az alaptechnikákon túl még sok izgalmas „kiegészítő” mód van arra, hogy változatosabbá tegyük a rajzainkat, vagy egyszerűen csak felgyorsítsuk az alkotó folyamatot. Nézzünk most kettőt ezek közül.
Frottázs technika
Ennek lényege, hogy a rajzpapír alá teszünk egy olyan anyagot, amelynek a felületi mintázata pont olyan, amilyet a rajzunkban szeretnénk látni. Majd a ceruzával, többnyire az oldalával átsatírozzuk a papírt, így megjelenik az alátett tárgy mintája. Lehet, hogy gyerekkorodban már csináltál ilyet, amikor egy pénzdarabot tettünk a papír alá, és azt satíroztuk rá a lapra. Na ez pont ugyanaz a technika!
Elmondva ez egyszerű, de nagyon ajánlom, hogy kísérletezz, gyakorolj mielőtt egy komolyabb rajzban használod ezt a technikát. Az eredmény biztosan jó lesz, de itt is rá kell „érezni” a megfelelő mozdulatokra. Egy gyors tipp segítségképpen: nagyon vastag lapon át nem működik!
Lássunk megint néhány példát. Ezekben a rajzokban a fából készült lapoknak, deszkáknak a felületét készítették el klubosaink, kb. tizedannyi idő alatt, mintha minden erezetét a falécnek egyesével megrajzolták volna :).
A fa erezetének a kialakítása frottázs technikával készült!
 |
 |
 |
 |
Bevésés technika
Egy éles tárggyal ( óraszíjcsat, villa hegye, vajaskés éle, szerszámok vége – imbuszkulcs pl. jól működik -, olló, ecset vége stb.) erősen rányomva vonalakat húzunk a papíron vagy pontokat szúrunk bele. Ekkor egy vályú, völgy keletkezik a papír felszínén. Amikor tónusozod, főleg ha a satírozás technikát használod, a bevésett nyom fehéren marad, nem fogja be a grafit. Ezek a fehér vonalak szinte világítanak a rajzon, ilyen éles vékony vonalakat más technikával jóval nehezebb vagy szinte lehetetlen megcsinálni.
Jól látszik a bevésés nyoma a papíron!
 |
Mire jó?
Hű, ezt hirtelen felsorolni is nehéz. :o) Nagyszerűen használható minden tájkép rajzon vagy csendéleteken, ahol növényzet van. Pl. fűszálakat lehet gyorsan egyszerűen felvinni, falevelek erezetét vagy fatörzs mintázatot vagy bármilyen fából készült tárgynál szintén a fa mintázatot megjeleníteni.
Kíválóan alkalmas az „ódon, régies” hatás eléréséhez. Próbáld ki akár egy egyszerű könyv lerajzolásakor: ha a fedelét bevésed, bekarcolod, egyből 100 évet öregítettél a korán. Vagy bármilyen más tárgyon: fémkupán, bádogláboson, régi pipán, kovácsoltvas kilincsen.
Használhatod a háttereknél is. Gyakran van olyan helyzet, hogy a rajzodnak a hátterét neked kell „kitalálnod”, akár fotóról rajzolsz, akár élőből: mert túl bonyolult, mert túl egyszerű vagy egyszerűen nem illik a témához. Egy homogén hátteret nagyon fel lehet dobni pár bevésett vonallal, akár mintákat is rajzolhatsz így!
Itt is mutatunk néhány ízelítőt bevéséssel készült rajzokból.
 |
 |
Reméljük tetszett a cikk és kaptál némi inspirációt a következő rajzodhoz!
Nézd meg, hogyan tanulhatsz tőlünk!