Banderas feketében?
avagy portré rajzolás fekete alapra!
Ezúttal ismét kedvenc témánkról, a „látásmód változtatásról” fogok írni.
A rajzot egy klubfoglalkozásra készítettem, ahol fekete alapra 3 színtechnikával rajzoltunk.
A ceruza rajzoknál megszoktuk, hogy világos alapra a sötét és középtónusok kialakítása a megfigyelés alapja.
Itt fordítva kell gondolkodni, elsősorban a világos tónusokra kell koncentrálni, azokat tudjuk ugyanis megrajzolni, a fekete alapra hiába rajzolunk szénnel, nem nagyon fog látszani!
1. Fázis: Vonalas rajz
Első lépés a vonalrajz elkészítése, a szokásos módon, annyi a különbség, hogy fehér ceruzával kell rajzolni (fehér Conté pitt ceruza, Cretacolor krétaceruza vagy bármilyen fehér pasztell ceruza megfelel, a papír Fabriano Tiziano pasztell papír volt). A ceruzát ne nyomjuk rá, finoman érintsük a laphoz, fogni fog a fehér a fekete lapon! Ha finom a vonal, gyurmaradírral lehet javítani.
2. Fázis: fő tónusfoltok kialakítása
A portré rajzolás második lépésében felrajzoltam a fő tónusfoltokat, vörös és fehér Conté pittkrétával. Kizárólag a nagyon vékony vonalaknál használtam ceruzát, a krétával sokkal finomabb réteget lehet felrakni, és ez nagyon fontos itt, hogy ne legyen még vastag! A vékony réteget lehet igazítani, másik színnel rámenni, gyurmaradírral javítani! A tónusoknak megfelelően kevertem is a fehéret a vörössel, illetve rajzszénnel sötétítettem, ha kellett. Néhány vonással jeleztem a haj formáit is. Lassan haladtam, hiszen ha pontosak a formák, akkor később könnyű lesz tovább árnyalni.
Ennek a fázisnak a végén már elégedetten láttam, hogy jó lesz a portré, Banderas nézett vissza rám a rajzról!
3. Fázis: finomítás
Most kevés látványos változás történt a rajzon, a formákat és a tónusokat finomítottam tovább. Sok kis apró megfigyelés kell a portré rajzolás ezen fázisában, hogy a formák véglegesen a helyükre kerüljenek. Volt egy rész, ami nehezen állt össze: az arcán levő sötét tónusfolt, az arccsontnál, ezt többször át kellett rajzolnom.
Elkezdtem az átmenetek kialakítását is. Amire figyelni kell: még mindig nem szabad rányomni a krétát! Nagyon csábító, hogy legyen már ott a vastag színréteg, de állj ellen a kísértésnek! Ha rányomod, gyorsan eltömődik a papír és akkor nem tudod már módosítani az árnyalatokat! Ha még nem vagy gyakorlott, érdemes a lap szélén kipróbálni, hogy viselkednek a kréták egymással.
4.fázis: Vastagítás
Itt már lehet egy kicsit „erősködni” ! Most kerül rá a végső réteg, illetve rétegek. Az, hogy hol állsz meg egy rajzzal, az mindig döntés kérdése, ha telített, sok színátmenetet tartalmazó, realisztikusabb rajzot szeretnél, akkor bizony sokszor át kell menni, finom mozdulatokkal. Lehet kézzel is belenyúlni, elmosni, de ahogy vastagodik a réteg, ahogy húzod a krétát, „elkeni” az alatta lévő port, így szép finom átmeneteket lehet rajzolni. Lehet a kréták oldalával is rajzolni, de itt pl. használtam a kréta élét, hegyét sőt a ceruzákat is, finom vonalakat rajzoltam a réteg tetejére, így egész halvány tónusváltozást is meg lehet csinálni. Az kezemmel pedig egyáltalán nem nyúltam bele.
Ami nem látszik a fotón, hogy a feketénél is van feketébb! A hajnál először úgy gondoltam, hogy csak fehérrel és vörössel húzok bele, a többit a papír feketéje adja. De ez nem tetszett, ezért húztam bele szénnel is vonalakat, de még így sem volt elég jó, nem volt elég „fekete”. Ezért elővettem a Conté Pierre Noire ceruzát, ez a legfeketébb amit ismerek, na ez ütős lett! Még az ingét is „átszíneztem” ezzel a ceruzával, így lett egy kis különbség a „lapfekete” háttérhez képest.
Nézd meg, hogyan tanulhatsz tőlünk!