Miből lesz a kreativitás?

„Kiből lesz a cserebogár” rovatunkat biztos ismered már, most azonban egy kicsit más vizekre evezünk: megnézzük, hogy cserebogaraink, tanulóink, nagy művészeink, te, mi, és úgy általában az emberek hogyan találunk ki új ötleteket, gondolatokat. Miből lesz a kreativitás?

A kreativitás fontos része az életünknek: nem csak a rajzolás, festés során használjuk, sőt, még nem is csak a művészeti tevékenységekben. A kreativitás az életnek szinte minden pillanatában ott van: amikor a munkahelyeden kell újszerű megoldást találnod egy problémára, amikor a gyermekedet kell rávenned a házi feladat megírására, vagy amikor a lakásodat szeretnéd átrendezni, hogy otthonosabbá váljon.  Sokan gondolják magukról, hogy nem eléggé kreatívak. Van egy jó hírünk: a kreativitás ugyanis egy olyan adottság, ami fejleszthető!


Kit nevezünk kreatívnak?

Mint minden tanuláshoz, ehhez is szükséged lesz nyitottságra, fejlődés iránti vágyra, lelkesedésre, kitartásra.
Számos cikkünkben írtunk arról, hogy a jobb agyféltekés tanfolyamaink milyen képességeket fejlesztenek és milyen, benned rejlő rejtett lehetőségeket képesek feltárni. Arról is olvashattál már oldalunkon, hogy képzéseink célja, hogy megtanítsunk egy adott dolgot akár több nézőpontból is megvizsgálhass. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy valósághű képeket hozhass létre. Ez a képesség nem csak a művészetekben lehet számodra hasznos, hanem a hétköznapi életben is. A több nézőpontú szemlélet segíthet kibontani olyan képességeket is, amelyek fejlesztésre szorultak: például a kreativitást.

Sokan úgy képzelik a kreatív személyeket, hogy azok hóbortosak, szokatlan külsővel és gondolkodásmóddal rendelkeznek, és gyakran különc a viselkedésük. Pedig ezekből az elképzelésekből a legtöbb nem fedi a valóságot. A kreativitás nem feltétlen jár furcsa hajjal, ruhákkal, és őrült elméletekkel. Elsőként J. P. Guilford, amerikai pszichológus foglalta össze, hogy pontosan mi is jellemzi a kreatív személyeket:

  • Könnyed és gyors szellemi tevékenység
  • Rugalmasan és könnyedén rendszerezik a megszerzett és új információkat spontán módon, vagy valamilyen szisztéma szerint
  • Valamilyen struktúra szerint kidolgozzák és felépítik a részleteket
  • Egyedien, másoktól eltérő módon, akár többféleképpen képesek látni dolgokat
  • Érzékenyek, nyitottak a problémákra és azok megoldására
  • Képesek újrafogalmazni egy problémát, azt másképp megközelíteni, és ezáltal megoldani

Van kapcsolat az intelligencia és a kreativitás között?

Ezt a kérdést rengeteg kutatás vizsgálta, azonban nem született olyan egyértelmű válasz, ami szerint minden esetben egymás függvényei lennének. Az biztosan kijelenthető, hogy a kreatív személyek kissé magasabb intelligenciával rendelkeznek, fordítva azonban nem feltétlen igaz ez az állítás. Az intelligens személyek tehát nem minden esetben kreatívabbak a többieknél. Ez azzal is magyarázható, hogy a kreativitás divergens gondolkodást igényel, ami részben intelligencia függvénye is. Azonban a kreativitás meglétéhez ennél több készség és képesség is szükséges.

A jobb agyféltekés rajztanulás azért is olyan hatékony, mert az oktatás során nem csak a motorikus képességek fejlesztését veszi célpontul.

Az agyat, illetve annak folyamatait is aktívan fejleszti:

Megtanít a több nézőpontú gondolkodásra!


Kreativitás a gyakorlatban

A kreatív folyamatok során különböző agyi tevékenységek mennek végbe, amik révén a művész képes alkotni, vagy éppen újra gondolni dolgokat. A folyamat 5 szakaszból áll:

„Első megérzés” szakasza:

Ennél a szakasznál a jobb agyfélteke tevékenysége a domináns. Ekkor ismeri fel az alkotó a problémát, felkészülésképpen pedig összegyűjti a szükséges információkat. Ilyenkor érezhető a feszültség, vagy izgatottság.

Telítettség szakasza:

Ilyenkor a bal agyfélteke veszi át a munkát: ekkor történik a megszerzett információk rendszerezése, kategorizálása. Azért is hívják telítettség szakaszának, mert ilyenkor az agy valóban túlterhelt a rengeteg információ miatt. Jellemző rá a linearitás és verbalitás.

Érlelődés szakasza:

Ebben az időszakban már megkezdődik a megszerzett információk feldolgozása, azonban még hiányoznak bizonyos elemek, amelyeket logikus gondolkozással már nem lehet megszerezni. Az ebből fakadó szorongást a jobb agyfélteke oldja fel, a vizuális logikus gondolkodásával. Ez egy öntudatlan folyamat, amely akár hetekig, vagy annál tovább is eltarthat. Ebben inkubációs periódusban a tudatos nem dolgozik a problémán, csak a tudattalan. Ezt követi a hirtelen megvilágosodás, ami a helyes megoldás megtalálásának tudatával párosul.

Megvilágosodás szakasza:

A hosszas érlelődés szakasza után a frusztrációt feloldja a jobb agyfélteke. Az agy ilyenkor konvergens gondolkodásra vált, és egy pillanat alatt megszületik az ötlet, ami örömmel, felszabadultság-érzéssel tölti el az alkotót – azaz téged.

Ellenőrzés szakasza:

A jobb agyfélteke itt kicsit háttérbe szorul, és ismét a bal veszi át a vezető szerepet. Ilyenkor értékeli az ötletet: bizonyítja a tételt, körbejárja a kérdést, ellenőrzi, hogy valóban jó megoldás-e. Erre a szakaszra az erős koncentráció a jellemző.

A jobb agyfélteke tevékenysége tehát korántsem elhanyagolható, ha a kreativitásról beszélünk. Ha fejleszted a jobb agyféltekéd, akkor komoly mértékben javíthatsz a kreativitásodon is. Ez pedig később kifizetődő lesz, akár a rajztudásodat akarod fejleszteni, akár az élet más területén szeretnéd hatékonyabb lenni. 

Összességében a kreativitás fejleszti a több nézőpontú gondolkodást, ami a jobb agyféltekés rajztanulás egyik alappillére – és fordítva.

 


Nézd meg, hogyan tanulhatsz tőlünk!

Tantermi tanfolyamok>

Online tananyagok minden korosztálynak>

Rajzkönyvek felnőtteknek és gyerekeknek>

Valdor Art "Alkoss Szabadon" Mentor program>

, full_html
 
, településről erre a tanfolyamra jelentkezett: