Ismerd meg Ványik Beatrixot, aki úgy alkot, mint Picasso!
Beatrix hosszú ideje tanul már a mentorprogramunkban és hihetetlen öröm számunkra, hogy a segítségünkkel ilyen magasságokba jutott. Végig járta az általunk kijelölt sikerösvényt és óriási fejlődésen ment keresztül mind vertikálisan, mind horizontálisan.
Titkon minden művész nagy álma és célja, hogy eljusson odáig, hogy egy referencia kép mindössze inspiráció legyen számára…Beatrix megvalósította ezt az álmot, megtalálta saját művészi hangját és teljesen egyedi képeket hoz létre!
 |
 |
A képeit nem véletlenül csodálják ilyen sokan, fantasztikusan használja fel egy képen a mentorprogramunk számos elemét. Festményein megjelenik a kubista stílus, monokróm stílus, kollázs technika, aranyozás technika stb…tökéletesen vegyíti a különböző technikákat, stílusokat, ennek köszönhetően elképesztő munkákat ad ki a kezei közül.
Művészi pályája több, mint inspiráló és úgy gondoljuk, hogy története másoknak is erőt adhat. Rövid beszélgetésünkből megtudhatod honnan-hová jutott el és milyen lépcsőfokok vezették el odáig, hogy hamarosan Londonban megrendezésre kerül saját kiállítása!
 |
Hogy vagy most? Hol tart a művészkarriered?
Beatrix egy pörgős személyiség, aki azon szerencsések közé tartozik, akinek a hobbija a munkája is egyben!
"Köszönöm szépen jól, nagyon pörgősen telnek a napok. Szerencsés vagyok nagyon, mert a hobbim a munkám. Rengeteget rajzolok, a férjemmel (aki informatikusként dolgozik egy nagy cégnél) 12 éve adunk ki egy kislányoknak szóló királylányos magazint Magyarországon, és 7 éve Csehországban és Szlovákiában is. Én írom és rajzolom a meséket, és van egy gyerekeknek szóló rajzolós Youtube csatornám: ezt a Covid járvány időszakában indítottam el: hasznos elfoglaltságot szerettem volna kínálni ezzel magyar ovisoknak és kisiskolásoknak a korlátozások idejére (a címe Kreatív Királylányok, ugyanaz, mint a magaziné). Tavaly rengeteget festettem, idén ez kissé háttérbe fog szorulni, mert egy nagy kreatív projekten dolgozunk, szintén a királylányokkal kapcsolatban."
Mi az eddigi legnagyobb sikered?
Képeit több alkalommal is díjazták nemzetközi versenyeken, azonban Ő még sem ezt könyveli el legnagyobb sikereként.
"Festészet szempontjából, a képeim több alkalommal lettek díjazottak nemzetközi versenyeken, de a legnagyobb sikerként azt élem meg, hogy megérintik az embereket, még művésztársaimat is. Tavaly egy kiállításon egy amerikai férfi fél órán át elemezte a Rainy Sunday című képemet, nagyon megindította az érzés, amit kiváltott belőle. Ugyanezen a kiállításon egy angol művésztársam (egy hetvenes éveiben járó festőnő) azt mondta, hogy ő már sok mindent látott, de az én képeim újszerűek neki. Ezek az apró elismerések a legfontosabbak számomra."
 |
 |
Mikor érezted/láttad meg először, hogy ezekből a stílusú képekből ekkor sikered lehet?
Beatrix sosem a sikerért dolgozott, örömét lelte benne és ez a belső motiváció meg is látszik a festményein.
"Sikerre nem számítottam, mert a magam örömére festettem ezeket a képeket. A már említett mesék írása és rajzolása mellett, Londonban rajztanfolyamokat tartottam általános iskolásoknak, középiskolásoknak és felnőtteknek is. Ezt a Covid járvány kitörése után átmenetileg abbahagytam, és inkább visszakanyarodtam a festéshez. Nagyon élveztem, hogy az elmúlt években sikerült saját stílusú, nagy méretű képekből sokat megfestenem, rengeteg élmény és érzés van mindegyik mögött, egy-egy saját történet. Az, hogy az embereknek tetszenek, hatalmas öröm és megtiszteltetés."
Honnan meríted az ötleteket a képeidhez? Fényképeket dolgozol át?
Munkáihoz általában fényképekből inspirálódik, egy festményhez, akár több képből is ihlehet merít.
"Azt a témát vagy érzést festem meg, ami éppen a leginkább foglalkoztat. Ehhez használok fényképeket is: többet is egy festményhez. Például nagyon szeretem Marilyn Monroe-t, az ő arcát hatalmas ( 100x100 cm) méretben festettem rá újságpapír kollázsra úgy, hogy kitakarja a cikkeket, a nyakánál azonban már átsejlenek az újsághasábok. Azt akartam érzékeltetni, miként vált azzá, amit írtak róla. Máskor híres alkotásokat (mint Michelangelo Dávidja vagy Da Vinci Mona Lisája) dolgoztam át modern stílusúvá (a színvilággal együtt). De van például egy sorozatom, ahol érzéseket festettem meg (női alakokként) monokróm képekben, aranyozással kiegészítve."
 |
 |
Miért pont ez a kubista stílus? Honnan jött, hogy mixeld a technikákat?
Beatrix sok mindent kipróbált, de a kubista stílusban a mi oktató videónk hatására találta meg önmagát.
"Régóta rajzolok és festek, olaj festékkel tizenéves koromban alkottam sok képet (autodidakta módon), az akrillal a későbbi években estem és maradtam szerelemben. Mindig a realista stílus érdekelt a legjobban, de a sok teendő mellett volt, hogy évekig nem festettem. Londonba költözésünk után, a gyerekek rajztanítása kapcsán találtam Rátok és a gyerekrajzos videókra. Később innen kezdtem el kacsintgatni a többi videótok felé, azután a Covid alatti festős időszakban a mentor programba is bekapcsolódtam. Nagyszerű a közösség, amit életre hívtatok: szórakoztató, hasznos, lelkesítő és mindig lehet valami újat tanulni. A kubista-féle stílus Nektek köszönhető, a Ti videótok után kezdtem el kísérletezni és nagyon hamar rájöttem, hogy a tónustérkép szögletesítése nekem nagyon bejön, nagyon élveztem – legyen szó emberalakról, arcról vagy akár tájképről (bár bevallom hozzám az emberábrázolás áll a legközelebb). Az első képem szintén egy Marilyn Monroe portré volt, és annyira megtetszett, hogy ezután valósággal ontottam a szögletes képeket – megbolondítva egy kis kollázzsal, aranyozással. Eleinte mindent szögletesítettem a képeken, később már több szabadságot adtam magamnak: van olyan portrém és tájképem is, ahol fele-fele arányban megfér a kubista és a realista ábrázolás (például Boleyn Anna portréja és a Dolce Vita című tájképem). Remek az, ahogyan ötleteket adtok a saját stílus kialakítására, a mentorprogram nekem olyan volt, mint egy cukorkabolt, tele nyalánkságokkal: minden ott van a polcokon és arra vár, hogy kipróbáljam. Nagyon élveztem, azt meg főként, hogy mindig úgy és annyit mondtatok el a technikai tudnivalókról, amennyit és ahogyan kell: érthetően és alaposan."
Mivel nagy méretben dolgozol, mennyi idő amíg egy ilyen képet elkészítesz?
Szokták mondani, hogy a jó munkához idő kell…Beatrix nem szeret beszélni erről, de nekünk elárulta.
"Egy kedves szerb festőnő ismerősöm azt mondta az egyik kiállításon tavaly, hogy soha ne beszéljek arról, hogyan készítek el egy képet és mennyi idő alatt. De persze most négyszemközt vagyunk: a kedvenc méretem a 100x100 cm és a 75x100 cm. Gyorsan és (szerintem jó értelemben) türelmetlenül festek: ezek a képek néhány délelőtt elkészülnek, átlagosan 20 óra alatt (persze van, amelyik valamelyest gyorsabban vagy lassabban). Soha nem hagyok képet befejezetlenül és nem nyúlok hozzá később. Eddig kétszer fordult elő, hogy teljesen átfestettem képet, mert nem tetszett az eredeti ötlet."
 |
 |
Hogyan csinálod az előrajzolást?
Nem csak a magában a festésben, már az előrajzolásban is meg lehet találni az örömünket, ahogy Ő is teszi.
"Vagy indigóval, vagy kézi rajzzal. Például van egy japán felhőkarcolós képem, azt előrajzoltam indigóval, mert így gyorsabb volt és egyszerűbb. De Boleyn Annát és Humphrey Bogartot például kézzel rajzoltam elő fotók alapján, mert nagyon élveztem már a megrajzolást is és sok képet gyúrtam egybe róluk, így másolni nem is nagyon tudtam volna."
Milyen festékkel dolgozol, akril, olaj? Mindkettő?
Ahhoz, hogy megtaláljuk azt, amit igazán szeretünk, több technikát is ki kell próbálni. Beatrix is kísérletezett.
"Olajjal régen festettem, az akril a nagy szerelem, mert gyorsan szárad és én gyorsan festek. Vízfestékkel nagyon keveset festettem életemben, mert a nagy méretű képeket szeretem."
Akarsz e még kipróbálni másik stílusokat vagy maradsz a kubistánál?
Sosem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő, ezt Beatrix is így gondolja…
"Szerintem egyelőre még maradok a kubista stílusnál, mert rengeteg ötletem van, de biztosan ki fogok próbálni, kísérletezni más stílusokat is, ez még a jövő rejtélye és én is kíváncsian várom."
 |
 |
Művésznek tartod e magad?
Hiába jutott ilyen magasságokba, sokáig nem tartotta saját magát művésznek.
"Erre a kérdésre sokáig azt mondtam, hogy nem. Négy diplomám van, közgazdász vagyok (nyolc évig dolgoztam ebben a szakmában). A gyermekeim születése után kezdtem el ismét hosszú idő után rajzolni nekik itthon, azután jött a hercegnős mesék ötlete, illusztrálása, a kiadói munka, és rájöttem, mennyire jó, amikor az ember munkája a hobbija, a szenvedélye. Mivel sok gyermeknek szerezhetek örömet a meséimmel, a Youtube videókkal, a festményeimet szeretik az emberek, ezért most már ki merem mondani: igen, művész vagyok, mert imádom, amikor alkotok, mert van mondandóm és mert a visszajelzések alapján ez megérinti az embereket. London, ahol nyolc éve élek a családommal, sokat segített abban, hogy ezt ki merjem mondani: itt rengeteg ember alkot, állít ki és nevezi magát művésznek akadémiai végzettség nélkül. Ha a képei jók, senki nem kérdezi, hol végzett, hol tanult. Egy nagyon helyes művészi közösség részese vagyok itt Dél-Londonban."
Milyen tanácsot tudnál adni azoknak, akik már megtanulták az alapokat és ők is szeretnék megtalálni az egyéni hangjukat? Hogyan álljanak neki?
Csak elindulni nehéz, onnantól nincs megállás, de Beatrix szerint is fontos a támogató közösség.
"Bár ez nem a reklám helye, de a mentorprogramotok tökéletes erre. Remek példákat, ötleteket adtok: mint például a portré rajzolós stílus vagy a kollázs-kubista-öntés hármas. Aki ezeket végigpróbálja, biztosan megtalálja azt, amit a legszívesebben csinál. És onnantól határ a csillagos ég."
 |
 |
Miért kezdtél el rajzolni? Volt e valami kézzelfogható életesemény ami miatt a rajzolás felé fordultál?
Ritkaság, ha valaki konkrétan meg tudja mondani, hogy mikor kezdődött ez a szenvedély…Rá óriási hatással volt gyerekkorunk egyik híres meséje.
"Teljesen konkrétan, 1982-ben láttam először, hat évesen, Walt Disney Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmjét. Hazamentünk a moziból, én pedig megigézve leültem és ceruzát, papírt vettem elő. Azóta a rajzolás az életem része. A mai napig Hófehérke mániás vagyok :)"
Mennyire lett szenvedélyed a rajzolás? Naponta alkotsz? Mennyire van benne a napjaidban? Hogyan tudod összeegyeztetni a családdal?
Beatrix egész családját átjárja a kreativitás, a rajzolás a mindennapjai részévé vált.
"Mint említettem, a gyerekkiadványunknak köszönhetően nagyon sokat írok és rajzolok, a rajzcsatornán szintén, és a nagy titkos projekt keretében még inkább. A rajzóráimra készülve is rajzolok :), és emellett ha valami megihlet, festek. Egyelőre szerencsére nem tudom, milyen ebbe belefásulni, motivációt veszteni. Remélem ez így is marad. Mindennap alkotok és ezt imádom. A férjemmel számos projekt közös, nagyon szeretünk együtt dolgozni. A gyerekeink már nagyobbak (16 és 12 évesek), a lányom animátornak készül, a fiam a videójáték-programozás felé kacsintgat: csupa kreatív szakma. Ők a legőszintébb és legjobb kritikusaim, nagyon adok a véleményükre."
 |
 |
Milyen nyomot akarsz magad után hagyni a világban?
"Nagyon szeretem, hogy szeretik a munkáimat: legyen szó meséről, festményről. Szenvedélyből csinálom, a férjem a menedzser (szerencsére, mert én „csak” alkotni szeretek). Szomjazom a pozitív visszajelzéseket, napokig olvasom őket és ez hajt előre: örömet okozni és adni szeretnék, még ha ez közhelynek hangzik is. Tavaly az egyik kiállításon egy hölgy megkönnyezte az Angelina című festményemet. Nagyon megható érzés volt. Vagy egy másik példa: a magazinunkhoz mindig tartozik kreatív melléklet, mint például festék, zsírkréta, gyöngy. Egy alkalommal egy ismerősön keresztül sikerült egy afrikai iskolának eljuttatni ezekből és kaptam fényképeket az ottani gyerekekről, amint kicsomagolták. Hát ezekért a pillanatokért éri meg felkelni nap nap után."
Reméljük, hogy másokra is inspiráló hatással lesz Beatrixszel készített interjúnk. Nagyon gratulálunk az eddig elért sikereihez, büszkék vagyunk, hogy nálunk tanul a mentorprogramban és kívánjuk, hogy hosszú, boldog és sikeres művészi pályafutása legyen!
Nézd meg, hogyan tanulhatsz tőlünk!