3 nélkülözhetetlen árnyékolási technika

3 nélkülözhetetlen árnyékolási technika

Sokszor írtunk már különböző színes technikákról, eszközökről, melyek kétségtelenül roppant izgalmas lehetőségeket kínálnak az alkotókedvetek kiteljesedéséhez. Az út azonban a ceruzarajzokkal kezdődik és ez az egyszerű eszköz is rejt jónéhány izgalmas lehetőséget. Most három ilyen technikáról írok, amivel a rajzklubokon lehet megismerkedni.

Az alaptanfolyamon megismerünk két alaptechnikát, amivel a tónusokat (árnyékolásokat) meg tudjuk rajzolni:  az összemosást és a satírozást. Ezzel azonban még nem jártunk a végére az árnyékolási technikáknak. Van még másik 3 módszer, amit érdemes megismerned!


Vonalas árnyékolástechnika

A harmadik nagyon gyakran használt mód a vonalas árnyékolás, ezt szokták klasszikus technikának is nevezni.

A cikkben szereplő rajzokat tanítványaink készítették rajzklub napokon!

Példa rajz a vonalas árnyékolás technikájára!

 

Lényege, hogy a ceruza hegyével vonalakat húzunk egymás mellé, ezzel alakítjuk ki a különböző tónusértékeket. Az, hogy milyen sötét vagy világos lesz egy forma, 3 dologtól függ: milyen ceruzával csinálod  (minél nagyobb a B értéke, annál sötétebb lesz a vonal), mennyire nyomod rá (értelemszerűen kis nyomással világosabb, nagy nyomással sötétebb vonalakat húzol) és milyen sűrűn húzod a vonalakat egymás mellé  (sűrűbb vonal -> sötétebb lesz a forma).  Nagyon szép, míves rajzokat lehet ezzel a technikával csinálni, ám szükség van pár óra gyakorlásra, mire rááll a kezed a vonalakra, mire ráérzel, hogy mennyire kell nyomni vagy nem nyomni a ceruzát, illetve tudsz szép párhuzamos vonalakat húzni akár órákon át :)).

lyen egy vonalas árnyékolással és összemosás technikával elkészült rajz:

 

Még két gondolat ehhez: ezt lehet nagyon szigorúan csak egy rétegben csinálni, ekkor ha nem lett jó, akkor sajnos csak egy javítási lehetőséged van: kiradírozod és elkezded elölről.  Van egy megengedőbb változata is: a keresztvonalkázásos technika, amikor több rétegben alakítod ki a tónusokat is, finomabban tudod változtatni menet közben a rajzodat és a tónusátmenetek is szebbek lehetnek így.

A második gondolat pedig, hogy mire jó? Többek között például arra, hogy egy rajzon belül el tudod különíteni a különböző felületeket, anyagokat egymástól, ha különböző árnyékolástechnikákat használsz. Pl. egy portrénál az arcot megrajzolod satírozással és összemosással, amivel a bőrtónusátmeneteket gyönyörűen lehet ábrázolni, a ruháját-kalapját, sálját-kendőjét pedig vonalkázással rajzolod, visszaadva a ruha szövetének  textúráját.

Az alaptechnikákon túl még sok izgalmas „kiegészítő” mód van arra, hogy változatosabbá tegyük a rajzainkat, vagy egyszerűen csak felgyorsítsuk az alkotó folyamatot. Nézzünk most kettőt ezek közül.


Frottázs technika

Ennek lényege, hogy a rajzpapír alá teszünk egy olyan anyagot, amelynek a felületi mintázata pont olyan, amilyet a rajzunkban szeretnénk látni. Majd a ceruzával, többnyire az oldalával átsatírozzuk a papírt, így megjelenik az alátett tárgy mintája. Lehet, hogy gyerekkorodban már csináltál ilyet, amikor egy pénzdarabot tettünk a papír alá, és azt satíroztuk rá a lapra. Na ez pont ugyanaz a technika!

Elmondva ez egyszerű, de nagyon ajánlom, hogy kísérletezz, gyakorolj mielőtt egy komolyabb rajzban használod ezt a technikát. Az eredmény biztosan jó lesz, de itt is rá kell „érezni” a mgfelelő mozdulatokra. Egy gyors tipp segítségképpen: nagyon vastag lapon át nem működik!

Lássunk megint néhány példát. Ezekben a rajzokban a fából készült lapoknak, deszkáknak a felületét készítették el klubosaink, kb. tizedannyi idő alatt, mintha minden erezetét a falécnek egyesével megrajzolták volna :).

A fa erezetének a kialakítása frottázs technikával készült!


Bevésés technika

Egy éles tárggyal  ( óraszíjcsat, villa hegye, vajaskés éle, szerszámok vége – imbuszkulcs pl. jól működik -, olló, ecset vége stb.) erősen rányomva vonalakat húzunk a papíron vagy pontokat szúrunk bele. Ekkor egy vályú, völgy keletkezik a papír felszínén. Amikor tónusozod, főleg ha a satírozás technikát használod, a bevésett nyom fehéren marad, nem fogja be a grafit. Ezek a fehér vonalak szinte világítanak a rajzon, ilyen éles vékony vonalakat más technikával jóval nehezebb vagy szinte lehetetlen megcsinálni.

Jól látszik a bevésés nyoma a papíron!

 

Mire jó?

Hű, ezt hirtelen felsorolni is nehéz. :o)  Nagyszerűen használható minden tájkép rajzon vagy csendéleteken, ahol növényzet van. Pl. fűszálakat lehet gyorsan egyszerűen felvinni, falevelek erezetét vagy fatörzs mintázatot vagy bármilyen fából készült tárgynál szintén a fa mintázatot megjeleníteni.

Kíválóan alkalmas az „ódon, régies” hatás eléréséhez. Próbáld ki akár egy egyszerű könyv lerajzolásakor: ha a fedelét bevésed, bekarcolod, egyből 100 évet öregítettél a korán. Vagy bármilyen más tárgyon: fémkupán, bádogláboson, régi pipán, kovácsoltvas kilincsen.

Használhatod a háttereknél is. Gyakran van olyan helyzet, hogy a rajzodnak a hátterét neked kell „kitalálnod”, akár fotóról rajzolsz, akár élőből:  mert túl bonyolult, mert túl egyszerű vagy egyszerűen nem illik a témához. Egy homogén hátteret nagyon fel lehet dobni pár bevésett vonallal, akár mintákat is rajzolhatsz így!

Itt is mutatunk néhány ízelítőt  bevéséssel készült rajzokból.

 

Reméljük tetszett a cikk és kaptál némi inspirációt a következő rajzodhoz!

Ha bátortalan vagy és azt sem tudod hogyan állj neki,

gyere el hozzánk egy 4 napos alap rajztanfolyamra

vagy

tanulj otthonról online rajztanfolyamaink

segítségével!