Kiből lesz a cserebogár? Hegedüs Eta

Kiből lesz a cserebogár? Hegedüs Eta

„Nézd meg ezt a nőt, aki majdnem feladta, de végül mégis művésszé lett” – így harangoznánk be ezt a posztot, ha valami szenzációhajhász bulvárcikket akarnánk belőle kreálni. De erre semmi szükség, hiszen Eta maga is szenzáció: egész életében biztos volt benne, hogy nem tud rajzolni, ma mégis fantasztikus alkotásokat láthatunk tőle.

„1961-ben vegyipari technikumba felvételiztem és pontosan a „rajztudásom” miatt nem vettek fel. A kudarcot sikerült elfelejtenem, és utána egyáltalán nem próbálkoztam rajzolgatni. 


Amikor kezdtem tanítani a 90-es évek végén, és rajzolni kellett a táblára – milyen pech, hogy emberi kapcsolatok témában, embereket- mindig elnézést kértem a „pálcikaemberek” miatt.

1997-től a Budapest Tv- természetgyógyászatot bemutató műsorának voltam az egyik műsorvezető-szerkesztője A kitűzött cél az volt, hogy bemutassunk érdekességeket, újdonságokat. Így került sor a jobb agyféltekés rajzolásra is, ami aztán a kineziológusok körében lett népszerű. A műsor vendégei közül többen is invitáltak a rajztanfolyam elvégzésére. Hiába. Mindig az elfoglaltságomra hivatkozva tértem ki előle.” 


Nem hangzik egy sikertörténetnek, ugye?

Legalábbis nem rajzolás terén:

a legnagyobb művészek sztorija általában nem így kezdődik. 


Ám 5 évvel később Eta nyugdíjba ment, és bár eleinte élvezte a lazaságot, a kényelmet, egy idő után többre vágyott. „Családom szerint kezdtem „sárkánykodni” és biztattak, hogy keressek magamnak valami elfoglaltságot.”   


Eta pedig a rajz mellett döntött, azonnal beiratkozott egy 2 napos tanfolyamra, de nem hozzánk. Most jó lenne azt mondani, hogy innen egyenes út vezetett a világhírig, de ez nem egészen így volt….

„Már másnap belefogtam egy portré megrajzolásába……nem ment. Szerintem sokan ekkor hagyják abba. Mivel kitartó vagyok, nem adom fel egykönnyen, újabb lehetőségek után kutattam. Tudtam, a két nap kevés volt, és azt is, hogy valamit kezdeni kell magammal.

Ekkor találtam rá a Valdor Art online anyagára. Megvásároltam, és lépésről lépésre „újra” tanultam a rajzolást.” 




Az első, balul sikerült kísérlet után elszállt a bátorsága, és nem mert eljönni a személyes képzésre – először inkább az online tanfolyamot választotta, így építve fel a saját önbizalmát. Elszánt, kitartó, alkotni vágyó emberként rendületlenül haladt a célja felé, ma pedig el sem tudja képzelni a napjait rajzolás nélkül. Minden napot, minden helyzetet, minden lehetőséget kihasznál, hogy alkosson valamit, ez egyfajta meditáció a napi feladatok elvégzése után. Hihetetlen, de Eta már több mint 200 képet készített: ezeknek a fele portré, a másik fele pedig tájkép, utcarészlet, és egyéb rajzok, amik közel állnak a szívéhez.

  

És bár azt hinnénk, hogy ennyi idő után már az ember „késznek” érzi magát, Eta még mindig keresi a kedvenc technikát és stílust. A rajzolás számára hobbi, örök kísérletezés, önfelfedezés, változatosság. Bár már a „kisujjában” vannak a technikák, mégis minden egyes alkalommal rácsodálkozik az elkészült képre: „Ezt én alkottam?” 


 


  „Ha valami megtetszik, lerajzolom. Kihívást jelent számomra egy háztető, egy macskaköves út, vagy akár egy zsalugáteres ablak is. 

Legközelebb festéssel próbálkozom. Úgy érzem eljött az ideje. (…)  


 

Gyerekkoromban volt egy farkas kutyám. Kis korában került hozzám. Amikor nagyobb lett 3-4 éves mindennap elém-jött a buszmegállóba és ott várt. Nem sokat, mert mindig tudta mikor jövök. Szép lassan hazabandukoltunk. Nagy örömünkre előjött a fekete cirmi (macska) , ráült Rex farkára, a kutyus meg hintáztatta. Egy baleset folytán Rex megsérült. Azokat a segítőkérő szemeket nem lehet elfelejteni. 

Nemrégiben megrajzoltam emlékezetből! Majd „belenéztem” a szemébe. A hatás felért egy pszichoterápiával.”

 


„2016-ban Karácsnyi ajándék-meglepetés volt egy kétnapos akvarellceruzás tanfolyam. Izgatottan vártam az élő találkozást Andival és Péterrel. Azzal a két emberrel, akik mindig minden kérdésemre kérésemre válaszoltak és elláttak tanácsokkal. Kritikus szemmel nézték – én kértem- az alkotásaimat. Véleményüket mindig megfogadtam, és a következő rajznál már be is építettem. Jó volt a találkozás.

 

Az interjú végén egy kis búcsútanáccsal engedett utunkra minket:

„Közel huszonöt évig voltam egészségtanító és oktató. Ez alatt sok ember gondját-baját ismertem meg, és adtam különféle útmutatókat, tanácsokat. 

Lényemből adódóan azt tudnám tanácsolni mindazoknak, akik nehezen, találják a helyüket aktív életük után, hogy

Rajzolni jó!

Nem kell hozzá más csak papír, ceruza, radír

- eleinte sokszor- és egy jól megválasztott tanulási forma.” 


Köszönjük Etának, hogy minket választott, és azt is, hogy alkotásaival újra és újra megörvendeztet minket!

Válaszd Te is a Valdor Art online rajztanfolyamait!>>>