Kiből lesz a cserebogár? - Dabóczy Gergő
Azt hiszed, a rajzolás és a jobb agyféltekés rajztanfolyam csak született művészeknek való? Azt gondolod, nem érdemes belevágni, mert te túl „reál” beállítottságú vagy hozzá? Mindkét esetben nagyon tévedsz: bemutatjuk neked egyik leghűségesebb tanítványunkat, aki igazi művészlélek – informatikus létére…
Gergő az egyik leglelkesebb tanítványunk, aki már alsó tagozatos iskolás kora óta rajzol. 2011-ben lépett be először a Valdor Art kapuján – és azóta is „itt ragadt”, különösen büszke arra, hogy az összes táborunkban ott volt! (az elsőt kivéve:)) „A táborba már mint szabad foglalkozású kötetlen „művész” járok vissza. Egy alkalommal pedig meghívott vendég is voltam ott, mint állandó és legrégebbi „öregdiák”.” – meséli.
Gergő foglalkozására nézve informatikus, de emellett igazi művészlélek, aki rajzol, fest, ír és fotózni is szokott.
 |
 |
 |
 |
Mióta rajzolsz? Hogyan kezdődött?
Már alsó tagozatos koromban nagy hatással voltak rám a festmények és szobrok. Az akkori házunkban található festményeket rendre lemásoltam, lerajzoltam vagy lefestettem.
A művészeteket mindig is igen nagyra értékeltem, legyen az festészet, szobrászat, vagy akár a színház világa. Ezt hordoztam magamban igen sokáig, hol elnyomva, hol hagyva hogy a felszínre törjön, és 2011-ben ez megérett, kirobbant, és hát bízom benne, hogy jelentős fejlődésnek indult.
Hogyan lesz egy informatikusból író, alkotó művész? Mennyire fér meg a két "világ" egymás mellett?
Tökéletesen megfér egymás mellett a kettő. Az egyik oldal egy eléggé stresszel átitatott, racionális világ. Egyesekből és nullákból felépített rendszer, amit szabályok, törvények, függőségek határoznak meg. Nincs köztes állapot.
Ellenben a művészet, a festészet, a rajz esetében átélheted a teljes szabadságot. Ha a művész belefesti saját magát is az alkotásába, akkor akár oszthat nullával is, ha úgy dönt. Ha adott esetben megakadok egy képpel, akkor félreteszem. Elkezdek egy másikat. Majd megint előveszem az előzőt, és akkor – érdekes módon – már be tudom fejezni.
Úgy el lehet mélyülni az alkotásban, hogy a tér és az idő nemcsak egyszerűen eltűnik, értelmetlenné, jelentéktelenné válik. Átkapcsolsz egy másik üzemmódba, ami már nem szorítható háromdimenziós keretek közé. A képnek meg kell születnie, és ezt persze szabályok: ecsetkezelés, színelmélet, arányérzék, kompozíció határozza meg. De az alkotás folyamata mindezeken túlmutat. Megírhatod a saját szabályaidat! Amelyik nem tetszik, azt eldobhatod: ha feleslegesnek véled, kikapcsolhatod a gravitációt is!
Mikor voltál először jobb agyféltekés tanfolyamon? Miért választottad ezt a technikát?
2011-ben voltam először a Valdor Art rajztanfolyamon. Rajzolni akartam, és lehetőség szerint gyorsan fejlődni. A legjobban a látásmódbeli különbségre való hivatkozás tetszett. (Azonnal Örkény jutott eszembe, aki az irodalomban hangoztatta a másképp látást).
Rajzoltam sokat azelőtt is, de szerettem volna olyan technikát, technikákat megtanulni, ahol művészibb szintre emelhetem ezt a képességet. Elsajátítani olyan technikai fogásokat is, amik eddig csupán kérdőjelek voltak. pl.: víz, füst, köd megfestése/rajzolása.
Miért pont a Valdor Artot választottad?
Az interneten találtam a Valdor Art-ra. Elolvastam az oldalt és tetszett amit láttam.
A másik dolog pedig a jóga volt! Szerettem volna kipróbálni már korábban is, de nemigen került rá sor. Annyira nem is volt fontos, így mindig úgy álltam hozzá, hogy majd egyszer; Majd valamikor. Ők meg eleve így építették fel a tábort: rajz + jóga. Ennél nagyobb égi jel nem is lehetett volna. Igaz, azóta is csak akkor jógázom, amikor a táborban vagyok. ( Szóval rendszeresen jógázom, évente kétszer! :-) )
Mennyire lett mindennapjaid része a rajz?
A művészet a mindennapjaim része. Nem rajzolok minden nap, sőt. Van időszak, amikor egy héten többször is rajzolok (vagy folytatok egy képet), van, amikor hetekig, hónapokig nem húzok egy vonalat sem. De nincs nap, hogy ne vizsgálnék meg egy festményt közelebbről is, ne próbálnám ellesni az ecset-, vagy színkezelését.
Nincs nap, hogy séta vagy vezetés közben ne venném észre a negatív tereket, vagy ne gondolkodnék azon, hogy miképpen keverném ki az adott színt, ami éppen szembejött velem.
Nincs nap, amikor ne vennék észre egy - egy olyan arcot, ami megfog, és ne töprengenék el azon, vajon hogyan árnyékolnám a ráncokat rajta.
Nincs nap, hogy ne lepne meg egy-egy perspektíva, és ne tűnődnék el azon, hogy mutatna az vásznon, papíron, táblán. Mindennapjaim szerves részévé vált. Nem is hiszem, hogy lehetne másképp.
Melyik a kedvenc stílusod és technikád?
Kedvencem a pasztellkréta és a szén,az idén pedig a vászon és akril festék vált favorittá. A festészetnek már sokadjára álltam neki, és sosem voltam elégedett. Festettem már több képet is, ami nekem nem igazán tetszett. Most végre megtört a jég! Azt hiszem végre ráéreztem valamire itt is, megragadt, és beszippantott. Ráleltem valamire, ami miatt most ősszel sikerült az első olyan képemet megfestenem, amire én magam is azt mondom, hogy egész tűrhető.
Azt hiszem a legfontosabb tényező az idő. Lelassulni, átszellemülni, és kellő alázattal ecsetet, ceruzát, krétát ragadni. És amikor már önkéntelenül is tudod, hogy időt kell adni minden vonalnak, árnyéknak, felületnek, térnek, perspektívának, akkor találtad meg azt az ösvényt, ami ehhez az "iparhoz" kell.
Ha itthon alkotok valamit, akkor pasztell. Kényelmes, látványos, gyors, és akkor hagyom abba, amikor akarom. Akkor kezdem el, vagy folytatom, amikor akarom. A festékkel más a helyzet. Ott sokkal jobban le kell lassulni, illetve maguk az anyagok megkövetelik a nagyobb figyelmet és türelmet.
(Arról nem is beszélve, hogy a rákészülés és az elpakolás ideje sokkal jelentősebb! :-))
Melyik képedre vagy a legbüszkébb?
Van több kedvenc képem. Az egyik az, amit az idén novemberben festettem: Vir szigeten látható római kori erődöt ábrázol. A srácaim portréjára szintén büszke vagyok.
A Zámolyi tájképemet kétszer is elkészítettem, egyszer megfestettem (gouache), másodjára pasztellkrétát és pasztellceruzát alkalmaztam. Ez utóbbi technikával készült képem a Zámolyi Önkormányzat tanácstermében függ, amire nagyon büszke vagyok. Az Indián, színezett szén technikával készült képemmel is elégedett vagyok. Annál is inkább, mert ez pedig Budapesten a Magnet tártalon is megtekinthető volt októberben-novemberben.
Ezen felsorolt képek mindegyike volt már tárlaton az idén nyáron is, ami szintén büszkeséggel tölt el.
 |
 |
Sőt, ahogy említettük:
Gergő nem csak képeket alkot, hanem ír is:
2012-ben jelent meg novelláskötete, az Egy karosszék naplója, amit e-book formában te is le tudsz tölteni teljesen ingyen itt:
Töltsd le Gergő novelláskötetét!>>>
 |
 |
 |
 |
Készen állsz a saját történeted hőse lenni?
A mentor program tárt karokkal várja új tagjait! Csatlakozz ehhez a szuper jófej közösséghez és legyél a saját történeted hőse!
Mit kapsz ha csatlakozol?
- több száz órányi oktatóanyag korlátlan hozzáféréssel!
- személyes mentorálás, ami felgyorsítja a fejlődésed!
- havi 2x2 órás tanító és kérdezz-felelek webinár
- szuper jófej közösség, akik támogatnak!
- 6 értékes bónuszajándék, közel 220.000 Ft értékben!
- zárt Facebook csoport, ahová feltöltheted a munkáidat!
Ha úgy érzed benned is több van és végre szeretnéd magadból kihozni a maximumot, akkor várunk téged is szeretettel!